Könyökízület anatómiája
Ez utóbbi három részből áll: kar brachiumalkar antebrachium és kéz manus. A vállöv vázát két csont, a kulcscsont és a lapocka képezi, melyek a törzs vázával csak a szegy—kulcscsonti ízületben függenek könyökízület anatómiája, nem számítva természetesen a lapockát és a kulcscsontot a törzs csontjaihoz rögzítő számos izmot.
A könyökízület anatómiája végtag a vállövhöz a vállízületben rögzül.
Könyöktáji és alkar sérüléseket követő korai mobilizáció
A kar vázát egy hosszú csöves csont, a karcsont, az alkarét két párhuzamos csont: a singcsont és az orsócsont képezi. A kar és az alkar a könyökízületben illeszkedik könyökízület anatómiája.

A kéz vázát számos csont és ízület képezi. A lényegében hasonló felépítésű alsó végtaggal szemben a felső végtagra mozgásainak nagy terjedelme jellemző. Kezünkkel a válltájék körül leírható olyan gömbfelszín szinte minden pontját elérhetjük, amelynek sugara a szabad végtag hosszával egyenlő; aránylag csak kicsiny holt szelvény marad ki hátra- és az ellentétes oldal felé.
Az inkább támasztó működésű alsó végtag medenceövének rögzítettségével szemben ezt könyökízület anatómiája a vállöv vázának mozgékonysága biztosítja.
A vállöv csontjai és ízületei Kulcscsont clavicula.
Funkcionális anatómia I.
S-alakban görbült, felülről lefelé összelapított csont. Medialis sternalis vége tömegesebb, lekerekített háromszög alakú könyökízület anatómiája porccal fedett felszínnel fekszik bele a szegycsont markolatának incisura clavicularisába. Ennek gödre azonban a kulcscsont végének csupán kis részét képes befogadni, nagyobb része magasan kiemelkedik.
Felső felszíne sima, alsó felszínén a sternalis véghez közel erős érdességet okoz egy, a kulcscsontot az 1. Az alsó felszínen hosszanti benyomatot okoz a kulcscsont alatti izom. Oldalsó végéhez közel egy másik érdesség van az alsó felszínen, amelyet a lapocka hollócsőrnyúlványához haladó szalag okoz.
CSUKLÓ-KÉZ-KÖNYÖK
Oldalsó vége lapos, és kis ovális ízfelszínnel ízesül a lapocka vállcsúcsi nyúlványához acromionezért ezt a végét acromialis végnek nevezzük. A kulcscsont a csontok többségével ellentétben nem porcos telepből, hanem desmogen úton fejlődik, tehát a koponyatető és az arc fedőcsontjaihoz hasonlóan.

Fejlődési zavarai gyakoriak, sokszor öröklődők, nemritkán a koponya fejlődési zavaraival párosulnak. Klinikai vonatkozások.
Navigációs menü
A clavicula a leggyakrabban eltörő csontja a csontvázrendszernek. Oka leggyakrabban kinyújtott karra esés vagy vállra esés.
A gyógyulás során képződő callus magába foghatja a nn. Lapocka scapula.
Prima Medica Egészséghálózat
Háromszögletű lapos csont, amelynek elülső felszíne gyengén kivájt, a bordák felé tekint, de a lapockán tapadó vagy eredő izmok folytán velük közvetlenül nem érintkezik.
Háti felszíne nagyrészt izmokkal takartan hátrafelé néz. Egyenes de nem túl feszes testtartásban a 2—7.

Három él határolja, melyek három szögletben találkoznak. Felső éle margo superior éles, oldalsó részén ered a lapocka egyik nyúlványa: a hollócsőrnyúlvány. Ennek tövétől medial felé mély bemetszés incisura scapulae superior vág be a felső élbe.
Tartalomjegyzék
Felső harmada rézsútosan oldalfelé száll fel a felső szöglethez. Oldalsó éle margo lateralis jóvalvaskosabb, mint a többi, az alsó szöglettől ferdén száll fel és lateral felé.
Szögletei közül a margo medialis két végéhez csatlakozó felső lapockaszöglet változatos alakú, az alsó szöglet hegyes, vaskos ajakszerű széllel lekerekített. Az oldalsó szöglet a lapocka vállízületi részét képezi. Két nyúlványa van.
Térd- és könyökbetegség
Az könyökízület anatómiája könyökízület anatómiája hollócsőrnyúlvány processus coracoideus ; ez a margo superior oldalsó részén közvetlenül az ízvápa mellett ered, felfelé, majd vízszintesen lateral felé könyökízület anatómiája.
Élőben kitapintható a kulcscsont alatti árok mélyén oldalt. A másik a lapockatövis spina scapulaemely a margo medialis felső és középső harmada határán alacsony háromszög alakban kiszélesedett területtel ered, majd lateral felé a vízszintes síkban mindjobban kiemelkedő keskeny tarajjá válik.